Üdvözlöm elektromos hobbi oldalamon. A nevem Héder Gábor.
Garatmasszapumpa-vezérlés : a szenzoros, impulzus és időrelés kapcsolás már korábban megvolt. A kapcsolók és relék tokozata mellett volt egy táblázat. A táblázat nélkül képtelenség lett volna használni. Kb. másfél-két évig volt üzemben, azután ki lett váltva egy szakkivitelezők által  telepített PLC-s szekrénnyel.   
Nyugdijas ház FE főelosztó és FE1, FE2 emeleti elosztók kapcsolási rajzai. Az eredeti kapcsolási rajzokat Horváth István villamos tervező készítette. Kiegészítettem egy bonyodalmas világítás működtetéssel és néhány leágazással, valamint túlfeszültségvédelemmel. A világítás működtetése jóval egyszerűbb lett volna csak mozgásérzékelőkkel, a hosszú folyosókon mozgásérzékelők fel is lettek szerelve. A takarékvilágitásba kb. minden negyedik lámpa lett bekötve. A kivitelező az Energy System Bt. volt (későbbi ESYS Kft.) Az FE-6-mod tervrajz tartalmazza a mozgásérzékelős működtetést is. Emlékeim szerint az 1. és 2. emeleti hosszú folyosón is van hasonló működtetés, de azok nem szerepelnek a rajzokon. A K1 kapcsoló eredeti szándákaim szerint nem vezérlőköri tiltókapcsoló, de a "0" állása gyakorlatilag az. Az eredeti FE-6 tervrajzban  "0" állásban csak a nyomógombos működtetés volt lekapcsolva, ez hiba volt.
Az alábbi kapcsolás az AUER Édesipari Kft.-ben készült, ott voltam akkor szerelő. Az elektromos szakmában valószínűleg régóta ismert a váltókapcsolókkal megvalósítható kapcsolások problémaköre. (Persze matematikai értelemben problémakör.) Mivel sokan nem tanultunk róla, írott anyagokat sem ismerek a tárgykörben, gyakorlati haszna pedig szinte alig van, ezért biztosan sokan újra felfedezik, akik ilyen problémával találkoznak. Az első ilyen kapcsolásokat valószínűleg az első villanyszerelők csinálhatták, több mint száz éve. Arról, hogy ilyen kapcsolások valóban léteznek, onnan tudok, hogy egy egykori kollégám, Balla Emil (gépészmérnök) a saját otthonában csinált egy ilyet. A szóbeli leírása alapján egyértelmű, hogy ilyen működtetés. Ha másra nem is, arra jó lehet az ilyen kapcsolás, hogy nagyképű villanyszerelőket tréfáljunk meg vele. ( Jöjjön már és nézze meg, hogy mi lehet a gond, felszereltem három váltókapcsolót, ha ez a kapcsoló ilyen állásban van, a másik kettő meg ilyenben, ég az előtér lámpa, ha most ezt átkapcsolom, a spejzban ég a lámpa, ha a középsőn kapcsolok az előszobalámpa ég, de a másik kettő nem, stb. ) Nem vagyok matematikus, sejtésem szerint a kapcsolás lehetséges maximális kimeneteinek száma, ha minden kapcsolóhoz pl. relékkel több váltóérintkező rendelhető, a kettő annyiadik hatványa, ahány kapcsoló van körben, ez három kapcsoló esetén nyolc. Ez utóbbit azért tudom biztosan, mert az alábbi működtetés is három kapcsolót tartalmaz, elvileg nyolc lehetséges kimenete lehetett volna, de annyi nem kellett. Azért nincs komoly gyakorlati haszna az ilyen kapcsolásoknak, mert bonyolult a vezetékezésük ( magyarul nehezen lekövethető ), és szükséges valamilyen táblázat a kapcsolók lehetséges állásával és az egyes kapcsolóállásokhoz rendelt kimenetekkel. Ha szerencsétlenül van kitalálva, lehetséges "tiltott" kombináció is.   
Az alábbiakban bemutatom néhány olyan munkámat, ahol a szerelés mellett kapcsolási rajzot is kellett készítenem. Van egy kivétel, a mogyorószóró relés kapcsolása, az nem az én munkám, de a rajzot én csináltam a kapcsolás lekövetése után. Vannak egyvonalas elosztó kapcsolási rajzok  is, ezeket nem én szereltem, csak a terveket készítettem.
Szintén az AUER Kft.-ből : mogyorószóró működtetés. A relés kapcsolást nem én készítettem, de le kellett rajzolnom, részben azért, mert a frekvenciaváltós kapcsolást én szereltem, részben azért, mert a hiányzó rajzokat nekem kellett pótolnom. A relés vezérlés minden második impulzusra indítja a motort.
Ugyanott a kazánházi elosztó. Ezt én terveztem.
Nevem : Héder Gábor, Tel.: 06 30 2 736 836, e-mail : hedergabor@freemail.hu, hedergabor@egon.gyaloglo.hu, hedergabor@lycos.com
A lap első változata 2006. január 27-én Pénteken készült.
Király Udvar ideiglenes főelosztó berendezés (az építkezésé). Az áramvédő-kapcsolás a csatlakozó szekrényben volt.
Megjegyzés : Az itt látható méretezés eltérhet más szerelői vagy tervezői gyakorlattól. A 2003-as tervben – és feltehetően az elosztóban is – minden kismegszakító B karakterisztikájú. A 40A-es és a motoros leágazásoknál is legalább C karakterisztikájú kismegszakító használata a szokásos. ( A dugaljaknál is. ) Motorokhoz D karakterisztikájú ajánlott. A terv szerinti motorvédő kapcsolók zárlatvédelemmel is rendelkeznek. A kismegszakítókra a kapcsolók és a belső vezetékezés miatt van szükség, egyébként elhagyhatók lennének. ( Ha egy közös védelmi eszköz egyaránt ellátja a szekrényen belüli vezetékek és készülékek védelmét túlterhelésre és zárlatra. ) Itt a motoroknál a B kar. kismegszakítók alkalmazásának oka a védelem „kihegyezése” a leválasztó kapcsolón átfolyó lehető legnagyobb tartós áram mellett. Ha pl. a HMV szivattyú induláskor leveri  a B4-es kismegszakítót, C4-est , inkább B6-ost kell helyette betenni. ( A karakterisztikákat tekintve ilyen eset lehetséges. ) A dugaljak részére szokásos C kar. kismegszakítót alkalmazni, tekintettel egyes nagy indítási áramú hordozható kisgépekre. 
Az előbbi rajzok egy része jpg fotókban. ( Az eredeti A4 füzetlapok fotóival. ) :
Ez az oldal BlueVoda Website Builder-ben készült